Betegségek

Crohn betegség és a Colitis ulcerosa

A gyulladásos bélbetegségek ismeretlen etiológiájú (eredetű) két formája a Colitis ulcerosa és a Crohn betegség. A betegségek kialakulásához környezeti tényezőkre (étkezés, dohányzási szokások, stb), genetikai tényezőkre és immunológiai eltérésekre van szükség. A gyulladásos bélbetegség diagnózisa hallatán a betegben számos kérdés vetődik fel. Lehet-e teljes értékű életet élni a betegséggel együtt is, és ha igen, hogyan? Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre? Mi a hasonlóság és a különbség a Colitis ulcerosa és a Crohn-betegség között? Mi a betegség várható...

Tovább...

Fekélybetegségek

A gyomor-, és nyombélfekélyek igen gyakori eltérések. Oka a  civilizált életmód, stressz, gyógyszerszedés (többek közt aspirin, clopidogrel, syncumar, nem szteroid típusú fájdalomcsillapítók és gyulladácsökkentőknsaid) valamint a Helicobacter pylori fertőzés.  A fekélybetegség éhségérzettel, heves hasi fájdalommal, étvágytalansággal, émelygéssel, hányingerre, fogyással járhat.  Kezeletlen esetben súlyos szövődmény lehet a gyomor-, vagy nyombél kilyukadása (perforáció), következményes hashártya gyulladás, valamint a gyomorvérzés. A fenti panaszok és tünetek esetén haladéktalanul keressen fel ...

Tovább...

Vastagbélrák

A vastagbél (colon) az emésztőrendszer utolsó szakaszát képezi, teljes hossza körülbelül 150-180 cm, átlagos átmérője 5-6 cm. Kezdeti szakaszán található a vakbél - ezen helyezkedik el a féregnyúlvány -, a vakbélbe nyílik a vékonybél. A vastagbél részei: a felszálló, a haránt, a leszálló vastagbél szakasz, majd az S-alakú szigmabél, utolsó szakasza pedig a mintegy 20-25 cm hosszú végbél (rectum), ami a végbél-nyílással (anus) végződik. A vastag- és végbéldaganatok jelenleg is súlyos problémát jelentenek, mivel az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma...

Tovább...

Lisztérzékenység

A lisztérzékenység (további elnevezések: coeliakia, gluténszenzitív enteropathia, sprue) a leggyakoribb felszívódási zavar, melyet a genetikailag fogékony egyénekben az étkezéssel bevitt gabonafélék (búza, rozs, árpa és zab) glutén nevű anyaga idéz elő. A lisztérzékenység típusos esetben, mely a gyermekkorban gyakoribb, krónikus hasmenés, puffadás, hasi fájdalom és a felszívódási zavarból eredő hiánytünetek képében  A lisztérzékenység diagnosztizálásában, szűrésében, illetve a glutén-mentes diéta betartásának kontrolljára az ún. szerológiai módszereket alkalmazzák (endomysium-ellenes...

Tovább...