Médiamegjelenések

Ilyen, amikor nap mint nap fojtogat a betegséged – mindennapok refluxosként

A népbetegségek egyik új „tagja” immár a reflux, amely szinte minden embert érint – csak nem mindegy, milyen mértékben. Az orvosok arra biztatják az érintetteket, hogy ne féljenek az alaposabb vizsgálatoktól, a természetgyógyászat azonban más irányból közelíti meg a témát. Cikkünk főszereplője Virág, aki már kilenc éve nyögi a betegség kellemetlen mellékhatásait.

„Az első találkozásom a refluxszal körülbelül kilenc éve történt, és egy húzós vizsgaidőszak alatt jött elő. Nagy volt a nyomás rajtam, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtsak. Úgy gondolom, hogy a túlzott stressz idézte elő nálam a refluxot. Érdekes volt, ahogy vége lett a vizsgaidőszaknak, rögtön utána sokkal jobb volt, és két nappal később teljesen elmúltak a tünetek. A vizsgaanyagom az egyik legjobb lett az évfolyamban, de nagy árat fizettem érte. Fájdalmas volt égő gyomorszájjal dolgozni több hétig, ráadásul annyira csak a feladatra koncentráltam, hogy nem is mentem el orvoshoz vele, nem szedtem rá semmit. Ezt senki ne tegye. Az egészség a legfontosabb, önmagunk gyötrése széthulláshoz vezet” – kezdi történetét a 42 éves Virág. 

A „fojtogató betegség”, a reflux kórképét először dr. A. Wilkenstein írta le 1935-ben. Az orvosok szerint az allergia és az IBS után a reflux is beállt a népbetegségek sorába. 

A reflux az a testi jelenség, amelynek során a gyomorsav és az emésztőnedvek a nyelőcsőbe áramolnak vissza a nyelőcső alsó záróizmának gyengesége miatt. Több gyógyszer (például szteroidtartalmú szívgyógyszer, nyugtató), valamint a feldolgozott élelmiszerek is felelősek a gyomor bélflórájának változásáért és azért, hogy egyre több embert érint a betegség. A savas gyomortartalom nemcsak égeti és marja a nyálkahártyát, de gyulladást is okozhat a garatban, ezért könnyebben telepedhetnek meg a gyomorban a kórokozók (Helicobacter pylori, Campylobacter). 

A Helicobacter pylori a legelterjedtebb gyomor- és bélrendszeri baktérium, amely egyúttal felelős az emésztőrendszeri gyulladásokért és más, súlyosabb problémákért. A világon minden második ember fertőzött, a harmadik világ felnőtt lakosságának 80-90 százaléka érintett általa. A magyar felnőttek 50-60 százalékát érinti, azonban nagy részük sosem tapasztalja meg a tüneteket magán, ami jót jelent. Csupán 1-2 százalék az esély arra, hogy gyomorrák alakuljon ki belőle. 

A campylobacteriosis fertőzés leggyakoribb formája a gyomor- és bélhurut (gasztroenteritisz). A betegség hasmenéssel, hasi fájdalommal és görcsökkel jár, utóbbiak súlyosak is lehetnek. Az időszakosan jelentkező láz lehet a megbetegedés egyetlen gyomor-, bélrendszeren kívüli tünete. A Campylobacter a véráram fertőződését is kiválthatja, ez leggyakrabban cukorbetegekben és rosszindulatú daganatban szenvedőknél fordul elő – írja a Wikipédia.

Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus adjunktus szerint a reflux egy teljesen természetes jelenség, amely mindenkinél előfordul valamilyen formában a gyomorsav nyelőcsőbe való jutásakor. Ennek mértéke azonban egyénenként eltérő, a panaszok különbözőek. „Az állapot hosszú távon akár súlyos következményekkel is járhat. Fontos kiemelni, hogy ez egy komplex motilitási zavar. Nem egyszerűen arról van szó, hogy több gyomorsav termelődik, hiszen akár normális mennyiségű savtermelés mellett is súlyos refluxos panaszokról számolhatnak be a betegek. A nyelőcső lassabban, »lustábban« továbbítja a tartalmát tovább a gyomor felé, a nyelőcső és a gyomor közti záróizomban csökkenő nyomás miatt így könnyebben juthatnak vissza a gyomorbennék a nyelőcsőbe. Emellett sok esetben a gyomorsav termelése is fokozott. Tavasszal és ősszel minden bélpanasz erősödhet, ám ennek tudományos magyarázata nem ismert.” 

A következő lépcsőfok

A gasztorenterológus elmondása alapján az étkezésnek alapvető szerepe van a reflux esetében, hiszen minden, ami a nyelőcső öntisztulását fékezi, rossz lefolyású lehet az érintettnek. 

„Nincs jó hatással a folyamatokra az sem, ha az étrendünk olyan élelmiszerekből áll, amik fokozott savtermeléshez vezetnek, vagy a nyelőcső alsó záróizmában a nyomást csökkentik. Érdemes tehát napi ötször, egyszerre kisebb adagokat enni. Javasolt a csokoládé, a citrusfélék, a zsíros ételek, a fűszeres ételek, a hagyma, a paprika, a paradicsom, az alkohol, a kávé és a szénsavas italok mennyiségének csökkentése. Nem jó, ha teli gyomorral fekszünk le, és este hét óra után sem javasolt az evés. Érdemes a szoros ruhák viselését is kerülni, és inkább magas párnán aludjunk, ha refluxos panaszaink vannak. Anatómiai eltérések is segíthetik a reflux kialakulását. A kor előrehaladtával is fokozódhatnak a panaszok, bár ez nem jellemző.” 

Pszichoszomatikus betegségek - a gyomorgondok lelki háttere

Folyamatos rohanás, nincs időd ebédelni, leülni egy percre, csak rohansz és stresszelsz? A nem megrágott falatokon kívül a feszített tempó is az egészséged kárára mehet – főleg a gyomrodéra!

Virágnak a vizsgaidőszak óta többször is előjött a refluxa a stresszesebb napjaiban. Szerinte a reflux felismerése és realizálása nem elegendő, előbb-utóbb orvosi beavatkozásra is szükség lehet: „Eddig háromszor voltam gyomortükrözésen, ami természetesen nem kellemes, de akkor is ajánlom mindenkinek. Ha tisztában szeretnénk lenni a refluxunk súlyosságával, akkor ez az egyetlen mód, hogy kiderüljön. A legjobb, ha az orvos »felméri a terepet«, és felírja a szükséges gyógyszert. Vannak lúgosító teák, illetve diéta, de ha a reflux komolyabb mértékű, akkor ezek önmagukban nem segítenek.” 

Tehát nem csupán diétára, de az életmód gyökeres megváltoztatására is szükség van. 

„A gyomortükrözéstől nem kell félni, refluxos panaszok esetén érdemes átesni rajta, hiszen az orvos ekkor látja a nyálkahártya sérülésének fokát és mértékét. Biopsziás mintákat tud venni a nyelőcsőből, a gyomorból, és kimutatható a Helicobacter pylori-fertőzés is” – mondta a gasztroenterológus. 

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság néhány évvel ezelőtti felmérésének eredményei egyértelmű összefüggést mutatnak a refluxbetegek és káros szenvedélyeik között. A megkérdezett érintettek egyötöde saját bevallása szerint gyakran iszik alkoholt, 38 százalékuk dohányzik, 53 százalékuk pedig túlsúlyos vagy elhízott. A felmérés résztvevői azt is elárulták, hogy a stressz ott van a mindennapjaikban a rendszertelen étkezés mellett. Egy másik felmérés szerint Magyarországon minden második ember érez rendszeresen vagy rendszertelenül gyomorégést, a reflux egyik jellegzetes tünetét.  

A betegség másik oldala

Egy 2009-ben publikált kutatás szerint a stressz sokkal jobban hat az emésztőrendszerünk egészségére, mint azt hinnénk. A kutatók a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás romeltakarításáért felelős dolgozóit vizsgálták meg; az eredmények alapján a munkahelyi stressz és az emésztőrendszeri problémák szorosan összefüggnek. A Stony Brook University Medical Center kutatói 697, 34–50 év közötti beteg adatait dolgozták fel, akik mind segítettek a romeltakarításban. Az első orvosi vizsgálat alkalmával (2005–2006) 41 százalékuknál állapítottak meg GERD-et (gastroesophagealis reflux betegség), miközben ez a betegség csupán az amerikai lakosság 20 százalékát érinti.

A természetgyógyászat azonban mást talál felelősnek a betegség miatt: a húsevést. Az elmélet szerint anatómiai és élettani bizonyítékok vannak arra, hogy az emberi testet a húsfélék lebontása megterheli. 

Ennek a „nehézségnek” az eredménye a töményebb gyomornedv képződése (ami a fehérjék lebontásához szükséges). Ha valaki rendszeresen fogyaszt húst, ez az állapot állandóan fennáll, ezért érdemes a kiegyensúlyozott vegetáriánus táplálkozást választani, és a húsfogyasztást elhagyni a refluxos tünetek fennállásáig. 

„A reflux kellemetlen vendég, nagyon megkeseríti az ember életét. A folyamatos égető érzés testileg és lelkileg is megterhelő, ezért mindkét síkon dolgozni kell a javulásért. Együnk, mozogjunk ésszel, és próbáljuk tehermentesíteni magunkat, kibogozni a lelki gubancokat is” – vallja betegségéről az érintett Virág. 

Life.hu –2015.11.19.(Hámori Barbara Fruzsina)

 

Így stresszel a gyomor – ez történik belül, amikor idegeskedsz!

Gyomorégés, gyomorfájdalom, stressz. Mi az összefüggés közöttük? A mindennapi problémákat és az abból fakadó fesztültséget előbb-utóbb a testünk is megsínyli, ezzel jelezve, hogy lassítanunk kell(ene) a tempón. Azonban nem mindegy, hogy mikor kapunk észbe, hiszen a kezeletlen gyomorbántalmak komoly és akár évekig tartó egészségi problémához vezethetnek. Egy szakértővel közelebbről is megvizsgáltuk a témát!

Az emésztőszervi panaszok mögött könnyen azonosítható idegrendszeri zavarok állnak, hiszen a gyomorfalban komplex idegrendszeri hálózat húzódik. A test ezen részének működése szorosan összekapcsolódik a vegetatív idegrendszerrel, amely a stressz-válaszokat és behatásokat közvetíti testünkben. Ezért függ össze a stressz a bélműködéssel.

Akár reflux is kialakulhat!

Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus adjunktust kérdeztük arról, hogy pontosan mi történik a gyomrunkban, amikor stresszelünk: „Stressz hatására fokozódhat a savképződés, ekkor az erek összehúzódnak, a keringés a gyomorfalban/nyálkahártyában kicsit lassul, így a védelmi vonal gyengül: ezáltal gyulladás, eróziók, de akár úgynevezett stressz-fekélyek is kialakulhatnak.”

Ugyanakkor nem csupán a stressz lehet veszélyes a gyomrunkra, más, hétköznapi „ellenségei” is vannak. 

„A rendszertelen táplálkozás, a nehéz, zsíros és fűszeres ételek, a kávé, a nagy mennyiségben fogyasztott citrusfélék és kávé, valamint a csokoládé mind fokozzák a savképződést. Ez a folyamat a nyelőcső öntisztulását korlátozza, ami nyelőcső és gyomor közti záróizomban csökkenti a nyomást. Ez felerősítheti a refluxot, súlyosbítja a tüneteket.Amennyiben folyamatosan stresszes környezetben éljük mindennapjainkat, organikus (azaz komoly szervi betegség nélküli) puffadás, székrekedés vagy éppen hasmenés fordulhat elő. Súlyosbodhatnak a refluxos vagy egyéb ilyen jellegű panaszok is.”
Az öt leggyakoribb stressz okozta betegség
Kinek jobban, kinek kevésbé, de a stressz mindannyiunknak megnehezíti az életét. Hatékony stresszkezelő technika nélkül ráadásul hosszú távon olyankomoly betegségeket is okozhat, melyek kezeletlenül korai halálhoz vezethetnek.

Tehetünk ellene? Tehetünk ellene!

Az orvos szerint a rendszeres étkezés, a heti háromszori dinamikus testmozgás, a bő folyadékfogyasztás mind használhatnak. A vitaminok pótlására is érdemes odafigyelni (D-vitamin, cink, magnézium), valamint a kiegyensúlyozott, céltudatos mindennapok és egy boldog párkapcsolat is sokat lendíthet közérzetünkön.

Forrás: Life.hu

A gyulladásos bélbetegségeről új megközelítésben

 

Újbuda Újság

2014 március 12.

A vastag- és végbéldaganatok jelenleg is súlyos problémát jelentenek, mivel az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált.

– A gasztroenterológia az emésztőszervi betegségekkel foglalkozó tudományág, amelynél az alapvető és nélkülözhetetlen belgyógyászati alapokon túl a manualitásnak is igen nagy szerepe van. A felső és alsó tápcsatorna, az epe utak endoszkópos vizsgálata és terápiás lehetőségei is a „kezünkben” vannak, – hangsúlyozza Szőnyi Mihály belgyógyász. – A nyelőcső, gyomor, vékony és vastagbél, epe utak, hasnyálmirigy, az emésztőszerv egészét érintő szakterület ez. A gasztroenterológia eszközigényes, dinamikusan fejlődő, minimál invazivitásra törekvő tudományág. Tágabb értelemben a hepatológia (májbetegségekkel foglalkozó tudományág) is ide tartozik.

A puffadás, hasmenés, gyomorégés, székrekedés, hasi fájdalom, szegycsont mögötti égő érzés, hányinger, véres széklet a leggyakoribb tünetek, melyek sokszor laktózérzékenységet, lisztérzékenységet, az emésztőrendszert érintő tumoros betegségeket, epeúti, hasnyálmirigy és gyulladásos bélbetegségeket is tükrözhetnek. A fenti tünetek és betegségek kialakulásához genetikai eltérések, étkezési problémák, de sok esetben úgynevezett civilizációs ártalmak is vezethetnek.

Statisztikai adatok alapján vannak bizonyos nemhez és korhoz köthető gyakori betegségek. 40 éves kor felett szűrni kell a vastagbél daganatot, de ha például tipikus laktózérzékenységre vagy lisztérzékenységre jellemző tünetet észlel a Családorvos, akkor célzott kivizsgálást bármely életkorban indokolt elvégezni. Ha gondolunk egészségünk megőrzésére, rendszeres szűréssel sok szövődményt megelőzhetünk.

 

Vissza a gyökerekhez

BeKopogtató - Hipertónia Társasági Magazin
2014. VI. évfolyam 1. szám

Már az egyetemi évei alatt külföldi tapasz-talatokat szerzett, 2001-ben és 2003-ban az USA-ban, a dél karolinai Winston Salemben és a New York állambeli Orvosi Egyetemen sebészet-, infektológiai-, nőgyógyászati és gasztroenterológiai gyakorlatokon vett részt. Több nemzetközi és hazai társaság, köztük a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, és a Fiatal Gasztroenterológusok Munkacsoportjának tagja. Arra számítottam, hogy Szőnyi Mihály fejest ugrik a „szakmázásba”, és azonnal munkájáról, pályaívéről, eredményeiről kezd mesélni. Tévedtem.

– Nekem az első a család, legelőször erről szeretnék beszélni. ’78-ban születtem, négyen vagyunk testvérek két nővéremmel, akik tanárok, és az öcsémmel, aki jelenleg Angliában dolgozik. A szüleim orvosok, nagyon jó emberek! Édesanyám gyermek-neurológus, édesapám belgyógyász, a Váci kórház igazgatója is volt, de pár év után lemondott. Mondjuk úgy, hogy ő mindig építeni, alkotni akart, és amikor olyan emberekkel találkozott, akik ebben nem voltak partnerek, akkor úgy gondolta, hogy inkább szigorúan a gyógyításhoz tér vissza – azóta háziorvos. A szüleim az egyetem elvégzése után, tehát 1970-ben kerültek Vácra, akkor, amikor a váci kórház fölépült: ott tették meg az első lépéseket a gyógyítás útján. Hamar megszerették a várost, és a betegek is őket. Azóta igazán elismert emberek Vácon, és valóban meg is érdemlik az őket körülvevő tiszteletet és szeretetet. Mi, a testvéreimmel, ebben az „óvó-védő burokban” nőttünk fel Vácon, de édesanyám mindannyiunkat Budapesten hozott világra, Ferencvárosban születtünk, ezt szeretném kiemelni.

Miért? Netán Fradi-drukkerek vagytok?

Igen, az egész család, de ennél fontosabb, hogy édesapám vonalán is nagyon erős ferencvárosi kötődésről beszélhetünk, ugyanis az ő apukája egy nehéz sorsú lelencgyerek volt, aki onnan küzdötte föl magát, jutott el végül is a jogi diplomáig, és lett belőle író, Ferencváros egyik büszkesége... Édesapám egyedüli gyerek, édesanyámék viszont négyen vannak testvérek, úgyhogy nagy a családunk és nagyon összetartó! Rendszeresen összejárunk, nem csak akkor, amikor ünnepelünk valamit. Meghatározó, hogy egy ilyen családban nőhettem föl. Otthonomnak a mai napig Vácot tekintem, ott jártam általános iskolába, ott ismerkedtem meg az első barátaimmal, ott kezdtem atletizálni, országos bajnokságot is nyertem, és ha lehetőségem nyílik rá, szeretnék is majd visszaköltözni oda...

Mikor kerültél Budapestre?

A gimnáziumi évek alatt, ugyanis az Eötvös József Gimnáziumban tanultam, minden nap vonattal mentem iskolába, az volt életem talán legszebb négy éve, akkor nyílt ki előttem a világ. A gimnáziumhoz is több szállal kötődöm; édesapám járt oda először a családból, aztán később rajta kívül, velem együtt azt hiszem, tízen koptattuk ugyanazokat a padokat. Nemrégen a volt iskolaigazgatón én végeztem el egy vizsgálatot, ez számomra nagyobb megtiszteltetés, mintha Magyarország köztársasági elnökét vizsgáltam volna...

Apropó, vizsgálatok! Kezdettől fogva orvosnak készültél?

Tulajdonképpen, igen. 2003-ban végeztem a SOTE Általános Orvostudományi Karán, és már hatodévben biztosan tudtam, hogy gasztroenterológus szeretnék lenni, mert azt tanultam, és azt is vallom, hogy az orvosnak a lexikális tudáson túl valamiféle manuális tudása is kell, hogy legyen. Gondolkoztam szülészeten, nőgyógyászaton, traumatológián, ortopédián, hasi sebészeten, aztán végül is a gasztroenterológia vált a legvonzóbbá számomra, mert ehhez szükséges egy viszonylag széles belgyógyászati látókör, mégis rendkívül nagy manualitással jár. Ráadásul az ember nem áll órákig a műtőben, mert sok érdekes műveletet, amit eddig csak műtéttel tudtak megoldani, ma már endoszkóppal végzünk. Be is jött a számításom: nagyon szeretem és élvezem a munkám, több kongresszuson, például a Magyar Gasztroenterológiai Társaság kongresszusán előadóként vettem részt, továbbá vezetőségi tagja vagyok a Fiatal Gasztroenterológusok munkacsoportjának (FIGAMU), idén áprilisban tartjuk a IX. kongresszusunkat, ahová egyébként szeretettel várjuk a Bekopogtató stábját is! 

Köszönjük szépen a meghívást. Viszont nem mondtad még, hogy mi a szakterületed, azt olvastam rólad, hogy különös figyelmet szentelsz a gyulladásos betegségek kezelésének. 

A gasztroenterológián belül a hasnyálmirigy-, epeúti betegségek, epeúti intervenciók, endoszkópos intervenciók és igen, a gyulladásos bélbetegségek – Crohn betegség, Colitis ulcerosa – érdekelnek a leginkább, phD munkámat is ez utóbbi témakörből szeretném írni. A kórházi munka mellett, ha szakmai vonalon maradunk, akkor a FIGAMU-val foglalkozom, illetve magánrendelésben is dolgozom. 

No, és ha nem maradunk szakmai vonalon? 

Akkor elárulom, hogy civil életemben házas vagyok, a feleségem jogász, gyerekünk egyelőre még nincs. Ha van egy kis időm, akkor sportolok: úszom, futok, biciklizek, triatlonozom, vagy focizom, heti három alkalommal. Emellett hobbim a fotózás, itt a kórház folyosóin is látható néhány képem, na, nem az önfényezés miatt, hanem mert úgy gondolom, hogy abban a környezetben, amiben dolgozom, ez fontos, és nagyon sokat hozzá kell tenni önzetlenül a munkánkhoz, hogy az eredmény még jobb legyen... 

Milyen témájúak a képeid? 

Természetfotók és portrék. Ez az indíttatás apukámtól jött, aki az egyetemen rengeteget fotózott, most is fotózgat, sőt, filmezett is, 1968-ban az országos egyetemi filmfesztivál győztese volt a Mercedes című filmmel. Majdnem el is tántorították az egyetemtől, de végül is orvos lett, a betegek örömére. A sportokon és a fotózáson kívül a harmadik, egyben a legújabb hobbi a vadászat, amit a feleségem családja révén szerettem meg, és először a külsőségek tetszettek. 

Éles váltás. Bár, ha jobban belegondolok, a sportok, amiket űzöl, a fotóid témája és a vadászat mégiscsak találkoznak egy pontban, és ez a pont a természet. Mit értesz külsőségek alatt? 

Például, hogy szépen fel vagy öltözve, gyönyörűek a fegyverek, a táj... Aztán ahogy egyre mélyebben belelát az ember, ez a „csillogás” pillanatok alatt elolvad, ha nincs komoly érdeklődés. A vadászat valóban elképesztő természetközeliséget biztosít az embernek, egyáltalán nem a felelőtlen gyilkolászásról szól. Hosszú várakozás után egy vad elejtése, az állat iránti tisztelet megadása, a vad – úgymond – birtokba vétele, feldolgozása, illetve, ha lehetőség van rá, a hús elfogyasztása, ez egy nagyon összetett folyamat, amelynek során az ember igazán megtanulja tisztelni a természetet, és rengeteg vadat csak ápol, gondoz, lefotóz, és szó nincs arról, hogy mindegyiket elejti! 

Az előbb valahogy úgy fogalmaztál, fontos, hogy az ember önzetlenül, és talán hozzátehetjük; magától tegyen a környezetéért... 

Igen, az egész gondolkodásomra és munkámra jellemző, hogy alapvetően nem mástól várom a segítséget. Először érdemes végiggondolni, hogy MI mit tettünk meg azért, hogy szebb és jobb legyen a környezetünk, vagy jobb körülmények között dolgozzunk. Ha valóban mindent megtettünk, akkor lehet körbenézni, hogy kitől mit várhatunk, és kivel, miben tudunk együttműködni. Legalábbis, én erre törekszem. 

Balla Bianka

A magazin letöltése

Egészségmánia

2013. 2013. május 19. – TV2 - Egészségmánia

 

2013. szeptember 4.

Hogyan gyógyítható a gyomorfekély és a reflux?

A felnőtt lakosság 10 százalékánál jelenik meg

http://www.168ora.hu/praxis

 

 

Újbuda Újság Egészségrovat

...a vastag- és végbéldaganatok jelenleg is súlyos problémát jelentenek, mivel az el- múlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rossz- indulatú megbetegedéssé vált. Hazánkban körülbelül évi 7500-8000 az új betegek szá- ma, és körülbelül 5000 ember hal meg évente a betegségben.

A vastag- és végbéldaganatok tüneteiről és a megelőzésről Dr. Szőnyi Mihályt, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum gaszt- roenterológusát, belgyógyász szakorvosát kérdeztük:

A fogaktól a végbélnyílásig egyetlen emész- tőrendszeri problémát sem szabad elha- nyagolni, és kezeletlenül hagyni, különös tekintettel a gyulladásos betegségekre. A vas- tagbél krónikus gyulladásos betegségei - coli- tis ulcerosa (kolitisz ulceróza) és a Crohn-be- tegség - szintén fontos kockázati tényezőként szerepelnek a későbbi rák kialakulásában.

Az egészséges emésztéshez a helyes táp- lálkozás is rendkívül fontos, hiszen a magas zsír- és kalóriatartalmú, ugyanakkor kevés rostot tartalmazó étrend – úgy tűnik – kedvez a rák kialakulásának.

A belet érő káros hatások idővel, a korral is összegződhetnek, főként 50 éves kor fö- lött nő meg a sejtek rákos elfajulásának va- lószínűsége.

A rákok legnagyobb része ún. polipból in- dul ki, ami a rákot megelőző állapotnak te- kinthető. Az ebben a stádiumban felfedezett betegség szinte teljesen gyógyítható. A poli- pok nagy része véletlenszerűen fordul elő, de 2-3 százalékuk kialakulásánál örökletes té- nyezők is szerepet játszanak. Fokozott kocká- zatot jelenthet a családi előfordulás, aminek jelentőségét korábban kissé eltúlozták.

A szabály, miszerint minél korábban is- mernek föl és kezdenek gyógyítani valamely rákot, annál eredményesebben kezelhető, itt is feltétlen igaz. Miután a vastag- és vég-

bélrákok hosszú ideig lényegében tünetmentesek maradhatnak, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrés és a nem tipikus, mégis viszonylag ko- rán jelentkező tünetek és azok felismerésének fontosságát.

A kivizsgálás - akárcsak a szűrés - a beteg kikérdezésével és az okkult vérzés vizsgálatával kezdődik, majd célzott, eszközös vizs- gálatokra kerül sor. A vastagbél-tükrözés (ko- lonoszkópia) eredménye döntő a baj okának megállapításában. A kolonoszkópia módot ad a teljes vastagbél működés közbeni vizsgála- tára és szövettani mintavételre (biopszia), sőt nagyobb szövetdarabok, teljes polipok eltávo- lítására (polipektómia) is.

Jel lehet a székletürítési ritmus megváltozá- sa, azaz, ha hasmenés és székrekedés váltja egymást a korábban megszokott, normális állagú széklet helyett. Oda kell figyelni, ha a székletürítés nem panaszmentes, azaz gyomorpanaszok, felfúvódás, vérzés, hasi gör- csök kísérik, illetve úgy érződik, hogy soha- sem sikerül teljesen kiüríteni a beleket.

A tartósan vagy gyakran jelentkező, bi- zonytalan eredetű hasi fájdalom, legyen az szél eredetű, puffadás miatti, görcsös vagy teltség-érzéssel járó, szintén nem hagyható figyelmen kívül. A hányás, továbbá olyan ál- talános tünetek, mint a fáradtság, ismeretlen eredetű gyengeség, akaratlan fogyás, esetleg hőemelkedés, láz, szintén lehetnek előjelek.

Minden emésztőrendszeri, székletürítési panasz észlelésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, akkor is, ha ezek a tünetek szeren- csére sokszor jóindulatú elváltozások követ- kezményei. A tükrözés fájdalommentesen, altatásban is végezhető. A kivizsgálással és a megfelelő kezeléssel nem szabad késlekedni, mivel az idővel kialakuló jóindulatú elváltozások is elősegíthetik a tumoros betegségek kialakulását. 

 

2016. július. Medical Online: 

A szűrő kolonoszkópia epidemiológiai és gazdasági hatásai hosszú távon – osztrák tapasztalatok

A köztudatban benne kell legyen a betegség, minden szakorvosnak fel kell hívnia betegei figyelmét a vastagbéldagantok előfordulásának veszélyére. A vizsgálatot…

 

MEDICALONLINE.HU

 

Vissza a nyitóoldalra