Hasmenés

A hasmenés napi három-, vagy annál több-, híg-, 200 ml-nél több vizet tartalmazó székletürítést jelent. A hasmenésnek számos oka lehet. Többek közt stressz, irritabilis bél syndroma (IBS), tejcukor érzékenység, lisztérzékenység, vékonybél kontaminációs syndroma, vastagbél jó-, és rosszindulatú daganatai, a vastagbél diverticulosisa, hasnyálmirigy működési elégtelenség, epehólyag eltávolítása utáni állapot (postcholecystectomias syndroma), bakterialis-, és vírusos fertőzések, diétahibák, túlzott hashajtás is okozhatnak hasmenést. 

Érdekes forma az utazók hasmenése, melyet rendszerint toxikus anyagokat előállító baktériumok, például az E. coli okozza, mégpedig azokban az országokban, ahol a higiénés viszonyok nem megfelelőek. Ez rendszerint elkerülhető akkor, ha ilyen helyeken csak palackozott (és ellenőrzött) vizet, hőkezelt (sült vagy főtt) ételt és csak olyan gyümölcsöt fogyasztunk, amelynek a héja eltávolítható. Az ilyen fertőzést szerzett betegek kezelésének megkezdése előtt célszerű információt gyűjteni abból az országból, ahol a fertőzés bekövetkezett.

A gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn betegség, a Colitis ulcerosa által kiváltott hasmenés nagyon érdekes-, különös és gondos kivizsgálást és kezelést igénylő eltérés. 

A hasmenések okainak tisztázása és kezelése szerencsés esetben nagyon egyszerű. Egyes esetekben viszont az okok kiderítése nehezebb, vér- és széklet-, valamint röntgen, ill. ultrahangvizsgálat is szükséges lehet. Némely esetben a bél- és végbéltükrözés is szükségessé válhat.

Egy-két napon belül diéta-, ágynyugalom mellett sem szűnő hasmenés esetén feltétlen keressen fel, hogy a kivizsgálást és terápiás lehetőségeket megbeszéljük.